Sajnos nem sok iskolai baratsag eli tul az elszakadast, de nehanyan azert kitartunk a mulo evek ellenere is. Agi volt az az ember, akit bar 20 eve ismerek, igazabol tizeneves korunkban hozott minket ossze az elet, a gimnazium alatt. O volt az, aki vegighallgatta a szenvedeseim, velem orult a sikerekimnek (Agikam, ugye emlexel a tulelt nemet orakra, a kresz tanfolyamra, a penteki biologia es angol ora kozti szunetekre, a kemia erettsegimre, a tanchazakra, ligetbufere, junialisokra, szalagavatora es az utolso eves oskaoszra... Uristen, belegondolni is faj, mennyi mindent irhatnek meg ide..!!), egyutt masztunk be es ki ugyes- bajos szarnyprobalgatasokba. Kesobb aztan ott volt az elso krav maga csoportomban, az eskuvomon (egyetlen baratnomkent Magyarorszagrol), majd a razos idoszakokban, vegigkiserte a trimesztereim Ruval, es vegignezte a cseperedeset. Ki tudja mit hoz meg a jovo, de a mareknyi ember koze, akikhez ragaszkodom benne, o ott van. 

Ime a hoseim (egy regi es egy uj <3 ) egy kozos tizorai utan, overdose cukoradagolassal: