Utol erte magat az ovis anyak napja is, es ha mar feher bluz es magas sarku, akkor elloptuk a mamit magunkkal egy kis olaszozasra. Eletem elso ovodas anyak napjat sikerult neha megszakitanom es nem bogni mint a felkegyelmu, hat ment is meg nem is, nem tehetek rola. Imadnivalo volt, egyszeruen nem birtam betelni vele ahogy figyelte, mikor mit kell tennie, mit kell mondania, hogyan enekelnie melyik dalt. Ilyen alkalmakkor, amikor nem ram tamaszkodik, es maganak kell megbirkozni egy idegen helyzettel szembesulok csak azzal, mennyire nelkulozhetetlen hogy kozel legyen. Mennyire szuksegem van arra, hogy biztos hattere legyek, menyire torekeny is, mennyire gyerek meg. Neha rettegek ilyenkor, neha buszke vagyok, legtobbszor csak nezem ot es dolgozok rajta hogy felfogjam, mit jelentunk egymasnak. Eszbonto ez az erzes, amikor tudatosul bennem, hogy ez az, hogy anya az ember es aldottnak erzem magam miatta. Felulir minden egyebet. 

Karkoto, napok gondos munkaja Rubentol. Ido kellett, hogy elcsititsam magam miutan ram igazitotta.