Tudom, megvan a hangulata annak ha hónapokig dobozból élünk költözés után, de ha már megadatott hogy álláskeresési státuszban intézhetem az új élet építését, jutott időm a kipakolásra. Külön hála a három pince helyiségemnek, amik készségesen befogadtak minden olyan dobozt, ami az épp nem szükséges holmikat tartalmazza. 
Igyekeztem nem abba a hibába esni amiben mindig, hogy 'tudom hogy ez nincs jó helyen itt, de majd ha lesz időm foglalkozok vele', majd éveken keresztül úgy kerülgetem, mintha valaha bebetonoztam volna az őrhelyére. Hát, igyekeztem én de nem mindig sikerült. Ennek ellenére az egy hét alatt lezajló rendezkedéssel egy nagyon szerethető kis belső világ alakult ki, ahová boldogan térünk haza mindketten a kölyökkel. 

Isten hozott nálunk!
...egy új kezdet kezdetén, ami valahogy így festett az első napokban:

A megviselt növényeimmel az ablakpárkányon, hogy ne legyenek láb alatt amíg odabent elcsitítom az uralkodó káoszt

Az első nehéz nap estéje (ami rajtunk ugyan nem fogott ki!). Emlékszem, nem mertem használni a gáztűzhelyt 14 év kerámialap használata után, úgyhogy az asztalon tálalt zöldborsó krémlevest párolóban készítettem elő a turmixhoz 😅 (azóta összebarátkoztunk minden konyhai géppel, de a sütő is tudna mit mesélni rólam mire egyenesbe jöttünk)

Utoljára a krav maga instruktori kiképzésem alatt néztem ki úgy, mint akit egy centrifugából rángattak elő. Úgy tűnik, egy költözés simán egyenértékű vele:

Az első ébredés, miután este összebújva kuckóztunk az egyetlen összeszerelt bútoron, és hallgattuk az új otthon neszeit (és arra gondoltam: mostmár itt vagyunk, a legnagyobbat már legyőztem..)

Az első reggel a teraszunkon ami itt virradt ránk és az első kávé, amit oly sok követett azóta de még mindig nem tudok betelni egyikkel sem :)

A dolgos napok egyike, amik egymást kergették augusztusban...

... hogy végül aztán igazán ott legyünk, ahol lennünk kell!

Ezt a kávét Rú főzte nekem amíg aludtam egy kicsit betegen, hogy extra energiával indítsam a napot (amit ágyba hozott nekem, én pedig megláttam és csak sírtam mint egy hülye)

A háló szoba nem olyan nagy mint a régi otthonunkban, úgyhogy trükköznöm kellett a berendezkedésnél, de végül minden megoldódott.

Látod a celluxszal felragasztott címkéket? A költözésnél készültek, hogy tudjam melyik dobozban mi van, és azóta is ott csüngnek. Érted már miről beszélek amikor azt mondom, igyekeztem én, de nem mindenhol voltam alapos..? xD
Idő kérdése és lecserélem őket valami szebbre.