Draga notarsaim. Kerlek, kerlek ne sertsen meg, ha valaki ad ma egy szal viragot, mert ez egy remek dolog! Teljesen rendben van az, ha felkelted a figyelmet, ha valaki gondol rad, ha adni akar, oromet szerez. Annyiszor botlok bele fennhejazo kinyilatkoztatasokra a nonaprol noktol, holott nezzunk csak magunkba egy picit: ugyan miert sminkelsz (ha sminkelsz), miert huzol magas sarku cipot, ugyan minek oszod meg a (gyonyoru) fotoidat magadrol, ha nem azert, hogy reakciot valts ki..? Persze, persze en is tudom, hogy elso sorban egy no maganak akar megfelelni es nem a kulvilagnak, de ha onazonosak maradunk- te meg en, mi nok- akkor az bizony elarulja, hogy hol van bennunk az a valami, amire felkapja a fejet a vilag. Egy belso ragyogas a mosolyodban, amikor boldog vagy, a szemed csillogasa, amikor elegedett vagy, a vallad ive, ha buszkeseg tolt el. Es van egy jo hirem: senki sem fog megbelyegezni azert, ha boldog, elegedett, vagy buszke vagy, ha pedig igen, azt igazan nem erdemes eszrevenned.

Nok vagyunk. En is tudom, Te is tudod, hogy egy kicsit minden nap unnepeljuk magunkat. Minden nap csempeszunk egy apro meglepetest a napunkba. Ez lehet egy kulonleges kave ajandekba magadnak, egy kocka kiveteles minosegu csoki, egy fujas a draga parfumbol ejszakara, vagy egy szal virag, amit a sajat vazadba veszel onmagad gyonyorkodtetesere. Egy kicsit tovabb tarto pillantas valami szepre, egy finom tapintasu anyag vegigsimitasa az ujjad hegyevel, a kedvenc zened lejatszasa, amikor semmi masra nem figyelsz azon kivul.
Ugye tudod, melyik pillanatokra gondolok...?

Es ha mi kepesek vagyunk a magunk termeszetessegevel unnepelni a letezesunket minden nap, ugyan miert ne engedhetnenk meg a vilagnak is korulottunk az ev egyetlen napjan? 

P.s.: ha anyakent neha elbizonytalanodnal a dologban, kerlek ne tedd. Nokent ertekesebb vagy, mint valaha voltal...