Nos, ha az ember 56 négyzetméteren kell hogy kialakítsa az életterét, akkor minden zugot kénytelen kihasználni, hogy élhetővé varázsolja a hétköznapokat és igaz otthont teremtsen egy lakásból. És ha egy balkon is kiegészíti ezt a fészket, annak hangulatos kihasználásának csak a lustaság szabhat határt... Az én erkélyem két nyarat is ugarállapotban töltött (amiből csak a tavalyira mentségem a vírus és a munkadömping), és amikor Rú azt mondta hogy nem akar kiülni velem reggel olvasgatni mert hát rendbe kéne már inkább tenni az egészet, akkor rádöbbentem, hogy sajnos igaza van. Tulajdonképpen csupán egy napot és szilárd elhatározást kellett csak rááldozni a rendezkedésre, és az erkély, ami reggel még kopott padlóval, teli felhalmozott kacattal és pókhálós sarkakkal taszította vissza az ajtóból a kilépőt, estére új arculatot kapott. Egy lomtalanítás, padlószedés utáni aljzattakarítás (négykézláb, rongyokkal és súrolókefével, lyukas farmerban meg kinyúlt trikóban- nah, azt érdemes lett volna megörökíteni de a kölyökben volt annyi jóérzés hogy ne tegye..), burkolatcsiszolás (azt is kézzel persze, mert találtam csiszolószivacsot és két darab belőle pont elég volt ahhoz hogy dühből nekimenjek és sikert is arassak) és egyéb finomságok után végül estére a fáradalmak kipihenését már ott tudtuk eltölteni. Néhány párna, növény és fények beszerzése után pedig már több mindenre használható ez a kis zug, mint azt valaha gondoltuk volna!

És ha egy kis esti hangulatozásra is időt tudunk szakítani...

Első kísérlet a balkon nyáriasításra 2017.  itt itt és itt

Ami mintha egy előző életben történt volna...